Érdekességek – a hajkorpáról
Hajkorpának nevezzük a fejbőr elhalt részecskéeit, melyek azonban, a testfelület más részeit borító bőrrel szemben nem mikroszkopikus részecskék formájában, hanem nagyobb darabokban válik le, és kellemetlen viszketést okoz. Az emberi bőr kb. 4 naponként újul meg. Nagyobb mennyiségű hajkorpa esetén ez az időtartam lehet rövidebb. A haj zsírosodása is befolyásolja a hajkorpa láthatóságát. Minél zsírossabb a fejbőr, annál könnyebben alakul ki az elhalt bőrből a hajkorpa.
Okok
A hajkorpa mikroszkópikus képe a hajon
Az olasz Rivolta fedezte fel 1873-ban, tulajdonképpen véletlenül, miközben mikroszkóppal vizsgálta az arcán található hámló bőrt. A mikroszkóp alatt láthatóvá váló ovális alakzatokat Pityrosporumnak nevezte el. Egy évre rá Malassez megállapította, hogy a hajkorpa összefügg egy bizonyos élesztőgomba-fajta előfordulásával, amelyet felfedezőjéről Malasseziának neveztek el. Hét fajta gomba tartozik ide, melyekből legalább kettő a hajkorpa kialakulásának fő okozói közé tartozik.
Ezek a gombák nem betegségek okozói, hanem az emberi bőrflóra természetes alkotói. A bőr faggyúmiriegyei által termelt lipidekkel táplálkoznak. A genetikailag vagy hormonálisan kódolt faggyútúltermelés vagy a faggyúmirigyek elburjánzása is a korpásodás elsődleges okai közé tartozik. A gombák így gyorsan elszaporodnak, megnövekszik metabolittermelésük és ingerlik a fejbőrt.
A korpásodás további okozói közé tartozik a stressz, az elégtelen testápolás, a rossz étkezési szokások, vagy a helytelen fejfedő használata. A hajkorpa végső esetben akár ekcémát vagy pikkelysömört is okozhat.
